2017. április 19., szerda

Antiajánló

Először azt a címet akartam adni a posztnak, hogy könyvek, amelyek csalódást okoztak, de ez nem fedné a valóságot, mert  ugyan van köztük olyan, aminek kapcsán nagy elvárásaim voltak, de a legtöbb igazából teljesen ismeretlen volt számomra. Így hát úgy fogalmazok, hogy ezek azok a könyvek, amikről szeretnélek Titeket lebeszélni! Gyógypedagógus vagyok, az én attitűdömmel igen ritka, ha nem találok valamiben dicséretre méltó elemeket, de ilyen is előfordul, például ezeknek könyvek kapcsán. Hozzáteszem ezek bár szigorú, de szubjektív vélemények. Nem baj, ha nem értünk egyet.

A kép a Telegraph oldaláról származik.

1.  Nicholas Sparks: Szerelmünk lapjai
Tudom, hogy ezért most igen sokan meg fognak kövezni, de hatalmas csalódás volt ez a könyv. A filmet imádom, zseniális történet, nagyszerű szereplőkkel, csodás környezetben. Lehet, hogy ez volt a baj, hogy nem a regénnyel kezdtem, de Nicholas Sparks története a filmhez képest katasztrofálisan gyenge. Sok az eltérés egyébként a kettő között, és bizony a film javára. A történet Noah és Allie szerelmét dolgozza fel, szerintem nincs már olyan, aki nem tudja, hogy az elválasztott szerelmesek újra egymásra találása a regény témája. Már maga a téma sem túl újszerű vagy kreatív, de erre még rátesz egy lapáttal, hogy a tálalás is rendkívül gyenge, giccses, közhelyes, teljes biztonsággal sorolnám a ponyvaregények közé, azon belül is az ócskább kategóriába. Meglepően láttam, hogy a molyon milyen magas értékelése van, de gondolom, általában azok értékelik az ilyen könyveket, akik ezt a fajta irodalmat kedvelik. Nemcsak a film miatt nagy csalódás, hanem azért is, mert olvastam az író Menedék című könyvét, ami viszont tetszett. Inkább az utóbbit olvassátok, ha ragaszkodtok Nicholas Sparkshoz, és ebből is van film, ami tényleg nem rossz.

2.  Debbie Macomber: Első hó
Nemcsak szuper könyveket köszönhetek a Könyvkihívásnak, hanem ilyen harmatgyengéket is, mint ez. Kicsit bánt is a lelkiismeretem, hogy ilyen erősen fogalmazok, ha én lennék az író biztos rosszul esne. De ha én lennék az író, - márpedig a megfelelő képességek hiányában nem vagyok az – lenne annyi önkritikám, hogy az ilyen minőségű írásomat nem publikálom. Kellett egy könyvet választani a kihíváshoz, ami karácsonykor játszódik, és ennek olyan szép volt a borítója, molyon is elég jó értékelése volt (akkor még, mert gondolom még kevesen olvasták addig). Ashley és Dash hazautaznának karácsonyra, de csak a repülőtéren szembesülnek azzal, hogy elfogytak a jegyek. Bérelhető autóból is már csak egy van, így a két idegen végül együtt autózik el. Az írónő belerakott egy FBI- os szálat is a történetbe, meg egy kiskutyát is, gondolta, hogy így már együtt van minden, ami kell egy jó sztorihoz. Nagyon tévedett, mert ebből egy hatalmas katyvasz lett. Sem a szereplők, sem a történések nem életszerűek, de felesleges is tovább ragozni, mert az egész kidolgozatlan, úgy, ahogy van. Kedvenc mondatomban a kutya alva feküdt az ágyon. Valószínűleg a fordítás sem sikerült túlságosan minőségire. Két óra alatt tudna bármelyik 16 éves tinilány ilyet írni.  De még akkor se olvasd el, ha 16 éves vagy és tinilány. Bocsi.



3.  Jeanette Winterson: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?
A fülszöveg így szól: Amikor Jeanette tizenhat évesen elmegy otthonról, mert szerelmes lesz egy másik lányba, örökbe fogadó anyja, Mrs. Winterson csak annyit kérdez tőle: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?
Mennyi minden rejlik ebben a fülszövegben, mennyi lehetőséget tartalmaz ez a nagyszerű cím. De ez a sok lehetőség mind kihasználatlan marad. Oké, értem én, hogy ez egy önéletrajzi könyv, de ha már valaki ennyire szeretne magáról írni, akkor lehet, hogy nem árt, ha mérlegeli, hogy honnan kell elvenni egy kicsit, és hova kell tenni picit többet. Nagyon gyengének találtam az elejétől a végéig, és legjobban az zavart emlékeim szerint, -  amik már nagyon haloványak a könyv felejthetősége miatt - , hogy olyan volt, mintha az írónő szerette volna orrunk alá tolni, hogy micsoda lexikális tudása van. Az bizony nem jó, ha ennyi marad meg az olvasó fejében egy regényből.



4.       Rodrigue Faszanatas -Egy házasságszédelgő vallomásai
Vagy 8 éve olvastam ezt a könyvet, és már nincs sok emlékem a történetről, csak azt tudom, hogy nagyon vicces akart lenni. Arra viszont határozottan emlékszem, hogy nagyon nem tetszett, talán életem leggyengébb könyvélménye volt. Elfecsérelt idő, bár szerencsére gyorsan el lehetett olvasni, hiszen nem kellett túl mélyenszántó gondolatokat megrágni.  Egy olyan férfiról szól, aki gazdag hölgyeket csábít el, majd kihasználja őket, hogy megszerezze vagyonukat. Nem feminista elgondolások miatt nem szerettem, hanem mert gyalázatosan rossz volt, de tényleg.



Mostanában már azért elég jól megválogatom az olvasmányaimat, inkább ajánlásokra olvasok, mert elvesznék a hatalmas választékban. Olyan sok könyv van, és olyan kevés idő, ha tehetitek, akkor ne ezekre a regényekre szánjátok rá szabad perceiteket. 

1 megjegyzés: